Orbán a tűzzel játszik

„Magyar szempontból 1997 legnagyobb eseménye kétségkívül az volt, hogy az amszterdami európai uniós, majd a madridi NATO-csúcsértekezleten Magyarországot jövendő tagként nevezték meg. Ennek legalább akkora jelentősége volt, mint a trianoni békeszerződésnek és a Jalta-Potsdam-Párizs békerendszer döntéseinek. Csakhogy akkor ellenünkben döntöttek, most mellettünk. Az USA képviselőháza külügyi bizottságának 1997. május 21-i ülésén vált egyértelművé, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország meghívást kap a NATO-ba. Az külön elismerést váltott ki, hogy a bizottsági meghallgatásomon bejelentettem: Magyarország népszavazáson kéri ki az állampolgárok véleményét, illetve idéztem Horn Gyula 1990 februárjában, még külügyminiszterként tett javaslatát Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának fontosságáról.

A NATO-nak a meghívást véglegesítő döntése után júliusban ültek össze itthon a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetői, hogy egyeztessük a csatlakozással és annak menetrendjével kapcsolatos álláspontunkat. A NATO-népszavazáson a lakosság mintegy fele (49,24 százaléka) vett részt, és a nagy többség (85,33 százalék) a csatlakozás mellett adta le a szavazatát. A parlamenti pártok (köztük a Fidesz és a KDNP) együttes sikerét hozta, hogy a szavazók körében a csatlakozáspártiak elsöprő erővel kerültek fölénybe. Az alacsony részvétel oka is hasonló volt: a társadalom – a mértékadó politikai erők teljes egyetértéséből is fakadóan – a kérdést már eldöntöttnek könyvelte el, és ezért igen sokan nem éreztek kellő motivációt a szavazásra.

Oroszország magatartása azonban már 2007-től gyökeres fordulatot vett, és immár nem az európai biztonság erősítését, hanem a birodalmi terjeszkedés politikáját folytatja. Putyin elnök akkor mondta el híres beszédét a Bayerischer Hofban a Müncheni Biztonsági Konferencián. Ránéztem a mellettem ülő Henry Kissingerre, aki csak annyit mondott »You see, I was right«. Ezzel korábbi találkozónkra utalt, amikor azzal érveltem, hogy Oroszország bevonható egy új európai biztonsági rendszer kiépítésébe. Majd jött Grúzia lerohanása 2008-ban, aztán az Ukrajna elleni agresszió 2014-ben és idén februárban.

Magyarország számára a legfontosabb nemzeti érdek, hogy a NATO, amelynek most már 30 tagja van, egységes maradjon, és így, együtt teremtsünk biztonságot magunk és mások számára. Orbán Viktor azzal, hogy miniszterelnökként ezzel ellentétes politikát folytat, a tűzzel játszik. Veszélyezteti Magyarország biztonságát és jövőjét, ezért mindenkinek, akinek módja van rá, föl kell lépnie ezzel szemben.”

A szerző 2006 és 2010 között Magyarország honvédelmi minisztere volt.

Nyitókép: MTI/Benko Vivien Cher